Az archívum felépítése nem követ semmiféle előre elhatározott kutatói rendszert; az adatok az anyag kiadta tematikus egységek fő és alcsoportjaiba vannak sorolva (minden szöveg kapott egy, a fő és alcsoportok sorszámaiból összetett egyedi számot; ennek alapján találhatók meg a digitalizált anyag mutatójának segítségével az eredeti, papíralapú szövegek is a megfelelő téma archívumi dobozában).

Az archívum témái felölelik a magyar néprajz kutatási hagyományai szerint néphitként számon tartott egész területet, vagyis a keresztény vallás rendszerével szorosan összefonódott, azzal együtt élt, de a keresztény tanok és a keresztény mitológia rendszerébe bele nem tartozó (vagy csak részben beletartozó) hiedelmeket.

A Pócs Éva szervezésében kialakított fő tematikus csoportok: a világmindenségre, égitestekre, állat- és növényvilágra, a lakott világ tér- és időszerkezetére, a túlvilág és evilág szellemlényeire, élőkre és holtakra, az emberi testre és lélekre.

A születési sajátságokra, természetfeletti képességű emberekre, a mágia jó és rosszindulatú specialistáira, ördögre és boszorkányra, tudósokra, látókra és gyógyítókra.

Az emberi élet fordulóira vonatkozó, a háztartást és a gazdaságot átszövő, a munkákat kísérő, a gazdasági sikereket biztosító, az ember egészségét óvó, betegségeit gyógyító, divinációra, istenítéletre, áldozatokra, álmokra, látomásokra vonatkozó hiedelmek és rítusok. (Ezek közül a digitalizált változat nem tartalmaz minden csoportot, néhány csoport anyaga egyelőre csak a rendezett cédulaanyagban található meg.)

Az adatok nagy része több helyre is besorolható lenne. Nem kellett azonban emiatt többdimenziójú rendszert felépíteni, hiszen minden ezzel kapcsolatos skrupulustól megszabadítja a használót a digitalizált archívum mutatórendszere, amelynek segítségével bármely téma, résztéma (és természetesen az adat kontextusához tartozó minden részadat, a földrajzi helyektől az adatközlők neméig és koráig) könnyen megtalálható; és ez utóbbi jellemzők egyenként is, összességükben is, a fő témákhoz hozzárendelve is kereshetők.

A szövegek teljes beosztását, a három szinten tagolódó szerkezetet, mint az archívum tartalomjegyzéket, a 2. pont alatt találhatja a felhasználó. Valójában itt lehet előzetesen tájékozódni témák és témabokrok szerint. Az interaktív tartalomjegyzék használata során a témák csoportokra, a csoportok további alcsoportokra bomlanak, majd akár innen a konkrét szövegekre lehet „ugrani” mindenféle keresés nélkül. A konkrét (egyedi) szövegek ezt követően olvashatóak el a hozzájuk tartozó meta-adatokkal együtt.

A digitalizált Archívum szövegállománya az eredeti kéziratok, publikációk átírt változatait tartalmazza. Tehát nem forrásközlés, hanem tudományos segédanyagul szolgál az adatbázis. Az eredeti szövegek legépelése szöveghűen, az eredeti írásmódot, helyesírást követve történt, amikor és amennyiben ezt az 1960–2018 közötti évek írógépelési technikája megengedte. A kéziratokból és a publikációkból származó szövegekre egyaránt érvényes tehát, hogy az írásmódjukban esetlegesen előforduló pontatlanságok miatt elsődleges forrásként nem idézhetők, publikációjuk esetén a papíralapú Archívum analóg cédulájának vagy (ha már az is átgépelt változat) az eredeti forrásnak a visszakeresése szükséges lehet. Egy-egy szöveg az alábbi struktúra szerint került felvételre, meghatározva benne minden lehetséges meta-adattal:

Néhány szó arról, mi nem került az archívumba, holott talán ott is helye volna (de egy másik archívumnak lett a részévé). A ráolvasások adatai nem szerepelnek a mágikus gyógymódok csoportjaiban, mert ezeket Pócs Éva eleve külön kezelte, egy saját ráolvasás-adatbázisban. Ezek a szövegek egy külön archívum részei maradtak a magyar szövegek rendszerező publikációi (Pócs 1985–1986; 2014; Ilyefalvi 2014) után is, majd Ilyefalvi Emese 2014-ben megkezdte egy nagy, teljes szöveganyagot tartalmazó digitális ráolvasás-adatbázis felépítését, ami csak lazán kapcsolódik a Néphit Archívumhoz (ebben minden ráolvasással kapcsolatos mágikus eljárás leírása megtalálható lesz). Nem került az archívumba a Népi Gyógyászati Archívumban szereplő, mágikus mozzanatot tartalmazó gyógymódok sora, kivéve néhány kiemelkedően fontos (elsősorban a rontással, szemveréssel, ijedtséggel kapcsolatos) betegségelképzelést és gyógyító eljárást – amelyek csak a Néphit Archívumban, vagy ott is nyertek elhelyezést. Végül: kimaradtak az aitológikus mondák illetve legendák, amelyek teljes szövegkorpusza egy nagy, mutatórendszerrel is ellátott, gyűjteményes kötetben készül megjelenni, Nagy Ilona gondozásában. Ez az anyag – ha az idő és az anyagiak engedik – a ráolvasásokhoz hasonlóan, az archívum egy másik elágazásaként – az elektronikus, internetre kerülő adatbázisnak is részévé lehet.

A személynév mutatóban mind a gyűjtőkre, mind az adatközlőkre (ha ezt a gyűjtő jelölte), keresni lehet. A nevek ABC rendbe rendezetten kereshetőek, külön a gyűjtőkre, külön az adatközlőkre való szűrés opciójával. A nevek mögötti szám adat az adott névhez tartozó cédulák (szövegek) számát mutatja. A nevek élő linkek, így a névhez tartozó adatok (szövegek) szűrt állományához juthatunk előzetes lekérdezés nélkül. Az összesítéseink szerint e változatos forrásanyag kiaknázásának eredményeképpen 3403 gyűjtési helyszínről 1846 gyűjtő révén kerültek adatok az archívumba. A digitalizált változatban a következő gyűjtőktől származik 1000-nél több adat: Diószegi Vilmos (7122 adat), Pócs Éva (4245 adat), Bosnyák Sándor (3390 adat), Magyar Zoltán (3014 adat), P Madar Ilona (2582 adat)

Az első 50 gyűjtő neve, akiktől nagyobb szövegállomány került a digitalizált állományba:

Az első 50 adatközlő neve, akiktől nagyobb szövegállomány került a digitalizált állományba:

A szövegek eredeti gyűjteményi előfordulása és a gyűjteményi nevek rövidítésjegyzéke:

• Rövidítés | BBÁM (Szekszárd)
• Hosszú név | Béri Balogh Ádám Múzeum (Szekszárd)
• Jellege | Múzeum, Kézirattár
• Évkör | 1925-1925
• BBÁM (Szekszárd) − Béri Balogh Ádám Múzeum (Szekszárd) − Múzeum, Kézirattár − 1925-1925
• DJM (Szolnok) − Damjanich Múzeum Adattára (Szolnok) − Múzeum, Kézirattár − 1960-1965
• ÉNNA − Észak-dunántúli Néphit Atlasz (Budapest) Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet − Akadémia, Kézirattár − 1963-1963
• HOMNA (Miskolc) − Hermann Ottó Múzeum Néprajzi Archívuma (Miskolc) − Múzeum, Kézirattár − 1972-1977
• JAM (Makó) − József Attila Múzeum Adattára (Makó) − Múzeum, Kézirattár − 1926-1927
• JPM (Pécs) − Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Adattár (Pécs) − Múzeum, Kézirattár − 1947-1970
• KDM (Mohács) − Kanizsai Dorottya Múzeum (Mohács) − Múzeum, Kézirattár − 1900-1942
• KJNTA (Kolozsvár) − Kriza János Néprajzi Társaság Néprajzi Archívuma (Kolozsvár) − Magángyűjtemény, Kézirattár − 1990-1990
• KLTE NI (Debrecen) − Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének Archívuma (Debrecen) − Egyetem, Kézirattár − 1959-1968
• Magyar Néphit Archívum − Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, Budapest − Akadémia, Kézirattár − 1782-2014
• Magyar Néphit Archívum, Folklór Archívum sorozat − Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, Budapest − Akadémia, Kézirattár − 1946-1987
• Magyar Néphit Topográfia − Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, Budapest − Akadémia, Kézirattár − 1954-1975
• Magyar Néprajzi Atlasz − Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, Budapest − Akadémia, Kézirattár − 1950-1979
• MFMA (Szeged) − Móra Ferenc Múzeum Adattára (Szeged) − Múzeum, Kézirattár − 1900-1967
• NM EA Kézirattár − Néprajzi Múzeum (Budapest) Etnológiai Archívum, Kézirattár − Múzeum, Kézirattár − 1850-2016
• PMA (Balassagyarmat) − Palóc Múzeum Adattára (Balassagyarmat) − Múzeum, Kézirattár − 1950-1953

A közölt szövegek irodalomjegyzéke ABC rendben:

• Rövidítés | Antalné Tankó M. 2003.
• Szerző | ANTALNÉ TANKÓ MÁRIA
• Teljes cím | Antalné Tankó Mária 2003: Gyimes-völgyi csángó népi gyógyászat. Budapest: Európai Folklór Intézet–L’Harmattan.
• Kiadás éve | 2003.
• Kiadás helye | Budapest

A szófelhő tartalmazza a szövegek és a szövegekhez rendelt paratextus állomány kulcsszavazható állományát. A kulcsszavak ABC rendben és az előfordulások számával kerültek közlésre. Mintaként álljon itt az „ablak”-ra való rákeresés szólistája:

ablak 7 adat; ablak alá 1 adat; ablak előtt 2 adat; − ablak felé söprés 1 adat − ablak megdobálása 39 adat − ablakba szalag, homok 3 adat − ablakba tenni 2 adat − ablakhoz jön 9 adat − ablakkal 1 adat − ablakkeret betegre helyezése 3 adat − ablaknak repül 2 adat − ablaknak ütődik 32 adat − ablakon 4 adat − ablakon átnézni 1 adat − ablakon beadás 1 adat − ablakon benézés 1 adat − ablakon benézéssel 6 adat − ablakon benézni 18 adat − ablakon benézni – beteg lesz 1 adat − ablakon benézni – bőrbetegséget kap 3 adat − ablakon benézni – sárgaságot kap 12 adat − ablakon keresztül eladás 5 adat − ablakon ki- és beadás 7 adat − ablakon ki kell nézni 1 adat − ablakon kiadás 17 adat − ablakon kinézés 1 adat − ablakon kiszólni 5 adat − ablakot magokkal dobálják 2 adat − ablakot nyitnak 16 adat − ablakot nyitnak – lélek távozhasson 4 adat − ablakot nyitnak – ne legyen másik 1 adat – ablakot nyitnak – szellőztetnek 11 adat − ablakra nézés 4 adat − ajtó, ablak kinyitása 5 adat − ajtókat, ablakokat becsukják 39 adat − ajtókat, ablakokat becsukják – lélek maradjon vele 1 adat − ajtókat, ablakokat becsukják – macska ne menjen be 2 adat − ajtókat, ablakokat becsukják – ne feketedjen meg 2 adat − ajtókat, ablakokat becsukják – ne fúvódjon fel 15 adat − ajtókat, ablakokat becsukják – sötétben legyen 5 adat − ajtókat, ablakokat kinyitják 20 adat − ajtókat, ablakokat kinyitják – lélek ki tudjon menni 10 adat − ajtókat, ablakokat kinyitják – ne fúvódjon fel 1 adat − ajtóra, ablakra 4 adat − állat jelzi – bagoly / kuvik: ablaknak ütődik 22 adat − állat jelzi – denevér: ablaknak repül 2 adat − állat jelzi – kutya: ablakhoz jön 9 adat − állat jelzi – madár: ablaknak ütődik 10 adat − állatot dobnak be az új ház ablakán, ajtaján 104 adat − álom elfelejtése: ablakra nézés 4 adat − álom jelzi: ablak 3 adat − András-nap – nov.30.: szerelmi jóslás – magokkal dobálják az ablakot 5 adat

A helynévtárba kerültek a gyűjtési helyszínek ABC rendben, névváltozatokkal, az 1910-es vármegye beosztás szerinti közigazgatási egységhez és néprajzi tájhoz rendelve, valamint georeferált (térképi) pozíciójukkal) térképen megjelenítve. A helynévtár az alábbi kategóriákat rögzítette településenként:

• Helynév | Abara
• Név-változatok | Oborín
• Közigazgatás (1910) | Zemplén vm.
• Néprajzi táj | Zemplén
• Ország ma | Szlovákia
• Szélességi koordináta | 48° 32' 39.1"
• Hosszúsági koordináta | 21° 53' 2.3"

Irodalomjegyzék az előszóhoz

• Balázs Lajos 1999: Szeretet fogott el a gyermek iránt. A születés szokásvilága Csíkszentdomokoson. Csíkszereda: Pallas-Akadémia.
• Balassa Iván 1963: Karcsai mondák. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Barna Gábor 1979: Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Berze Nagy János 1942: Baranyai magyar néphagyományok I–III. Pécs: Kultúra Könyvnyomdai Műintézet
• Bihari Anna 1980: Magyar hiedelemmonda katalógus. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport. (Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 6.)
• Bosnyák Sándor 1977: A bukovinai magyarok hitvilága I. (Világkép, mitikus alakok, jeles napok, álomfejtés). Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport. (Folklór Archívum 6.)
• Bosnyák Sándor 1980: A moldvai magyarok hitvilága. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport. (Folklór Archívum 12.)
• Csőgör Enikő 1998: Tordatúr hiedelemvilága. Kolozsvár: Kriterion.
• Fejős Zoltán 1985: Hiedelemrendszer, szöveg, közösség. Esettanulmány Karancskeszi példáján. (Néprajzi Közlemények 27–28.)
• Gönczi Ferenc 1914: Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár: Szabó Lipót.
• Halász Péter 2005: A moldvai csángómagyarok hiedelmei. Budapest: General Press.
• Ilyefalvi Emese 2014: Ráolvasások B. Gyűjtemény a történeti forrásokból (1488–1850). (A magyar folklór szövegvilága II.) Budapest: Balassi Kiadó.
• Jankó János 1892: Kalotaszeg magyar népe. Néprajzi tanulmány Budapest.
• Jung Károly 1985: Táltosok, ördögök, garabonciások (Bevezetés népi hiedelmeink – babonáink – világába). Újvidék: Forum Könyvkiadó.
• Kálmány Lajos 1887: Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban. A hold nyelvhagyományainkban. (Akadémikai Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. XIV/5.)
• Kálmány Lajos 1885: Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya. (Akadémiai Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből. XII/9.)
• Keszeg Vilmos 1999: Mezőségi hiedelmek. Marosvásárhely: Mentor Kiadó.
• Kiss Géza 1937: Ormányság. Budapest, Sylvester Könyvkiadó.
• Kovács Endre 1982: Doroszló hiedelemvilága. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
• Körner Tamás 1970: Mutatvány a készülő magyar hiedelemmonda-katalógusból. B) A halál és a halottak. Ethnographia. LXXXI. 55–96.
• Luby Margit 1936: Bábalelte babona. Budapest: Magyar Könyvkiadó.
• Magyar Zoltán 2002: A mindentudó fű. Zoborvidéki mondák és hiedelmek. Dunaszerdahely: Lilium Aurum Kiadó.
• Magyar Zoltán 2003: A csángók mondavilága. Gyimesi csángó népmondák. Budapest: Balassi Kiadó. (Magyar Népköltészet Tára III.)
• Magyar Zoltán 2006: Népmondák a Medvesalján. Dunaszerdahely: Lilium Aurum Kiadó.
• Magyar Zoltán 2008: Népmondák Erdély szívében. Alsó-Fehér megye mondahagyománya. Budapest: Balassi Kiadó. (Magyar Népköltészet Tára VIII.)
• P. Madar Ilona 1967: Sárrétudvari hiedelmek. Néprajzi Közlemények. XII(1–2). 23–225.
• Pócs Éva 1964: Zagyvarékas néphite. (Néprajzi Közlemények IX/3–4.)
• Pócs Éva 1985–1986: Magyar ráolvasások, 1–2. Budapest: MTA Könyvtára.
• Pócs Éva 2014: Ráolvasások A.) Gyűjtemény a legújabb korból (1851–2012). Budapest: Balassi Kiadó. (A magyar folklór szövegvilága II.)
• Salamon Anikó 1987: Gyimesi csángó mondák, ráolvasások, imák. Budapest: Helikon Kiadó.
• Szabó Lajos 1975: Taktaszadai mondák. Budapest: Akadémiai Kiadó. (ÚMNGY XVIII.)
• Takács György 2001: Aranykertbe’ aranyfa. Gyimesi, hárompataki, úz-völgyi csángó imák és ráolvasók. Budapest: Szent István Társulat.
• Takács György 2004: Kantéros, lüdérc, rekegő. Hárompataki csángó hiedelemmondák. Budapest: Magyar Napló.
• Takács György 2015: Elindula boldogságos szép Szűz Mária. Ráolvasók a régi Csíkszékről. Budapest: L’Harmattan Kiadó. (Fontes Ethnologiae Hungaricae X.)
• Vajda László 1944: Csodálatos történetek pásztorokról és állatokról. Ethnographia. LV. 139–143.